Osztályposta 08.08.18.

Közlemény 08.08.18.

Kedves Osztálytársak, felejthetetlen Oláh Jóska barátunknak családja széleskörű ismertségének megfelelő temetést rendez. Már eddig 110 gyászjelentést postáztak, ezekből egyet nekünk, amit most küldünk el részetekre. Osztályunk valamennyi tagja hivatalos a temetésre és az ezt követő halotti torra is. Akik a végtisztességtételen személyesen részt tudnak venni, egyben osztályunkat is képviselni fogják.

*(Verba movent, exempla trahunt, Szavak megindítanak, példák köteleznek)

Krasznai Jancsitól 08.08.18.

Kedves Osztálytársak, megrendítő ez a két gyors egymásután bekövetkezett haláleset. Életünk olyan út, amely a halálhoz vezet, mégis ennek ismeretében sem tudunk ezek felett napirendre térni, mikor ilyen fájdalmas veszteségek érnek bennünket. Szarka Pista és Oláh Jóska már nem érhették meg a jövő évben megtartandó 60 éves találkozónkat. Nyugodjanak békében. KJ.

Gulyás Lacitól 08.08.15.

Kedves Sanyi!

Köszönöm az értesítést. Elszomorító, hogy eggyel megint kevesebben lettünk.

Üdv. Gulyás Laci

Benkő Árpitól 08.08.16.

Kedves Osztálytársak, Nagyon elszomorodtam az osztályposta keretén belül legutóbb hozzám érkezett két levél miatt. Számomra még súlyosabb ez a veszteség, mert Szarka Pista is, és Oláh Jóska is mindketten dévaványaiak voltak. Czakó Irénke után így egymásután sorban három földim távozott az élők sorából. A 2003-ban elhunyt ványai Berecki Etelkát is figyelembe véve, már csak ketten maradtunk Kajó Petivel, akik annakidején dévaványáról jöttünk. Osztályunk létszáma pedig, 25 főre, csaknem az egykori felére zsugorodott.

Mint értesültem Szarkáék családja csak a legszűkebben vett családi körben szándékszik eltemetni drága halottjukat, augusztus 18.-án, hétfőn. Az Oláh család viszont nyilvános temetést rendez, ahová szándékomban van elmenni, és így az osztályt képviselni.

Ahogy egyre több hozzátartozónk kerül ki a sírkertbe, úgy kerül hozzánk egyre közelebb a temető. Bár a halál természeti törvény, életjelenség és épp úgy része életünknek, mint a születés, mégis megrendülünk, ha szembesülni kell vele. Az osztály egészségi állapotának ismeretében aggodalommal várom a 60 éves találkozónkat, de bizakodom is, mert tudom, mennyire várjuk valamennyien ezt az utolsó találkozót.

Baráti üdvözlettel: Benkő Árpi

Tar Marikától 08.08.15.

A két ványai barátnak, és a Többieknek…

Átéltünk egy zivataros kort,

Szerettünk, vagy gyűlöltünk akkor.

Kisújon egy kis gyerekcsoport,

Negyvenegytől a mi osztályunk volt.

Érettségink után kit messze,

Kit közel sodort a végzete.

Bennünk él még a közös nyolc év,

Az együtt átélt sok szép emlék.

Szívünkben egymáshoz kötöztek,

Míg élünk gyakran ránk köszönnek.

De Ti, és mind, akik már odaát vagytok,

Lassacskán mind megyünk utánatok.

Tar Marcsi

*